2012. május 25., péntek

Borsó kánaán

Mogyoró a mai napig nem eszik ketrecen kívül semmit. Még csak nem is tömi a pofazacskójába a kincseket. Nem tudom miért, de ez van. Pedig minden hörcsögöm remekül szórakozott azon, hogy magokat helyyeztünk nekik a földre sorba és mentek egyesével összegyűjtve. Mogyi nem. Se a földön, se e kezünkben. Pedig ha beteszem hozzá a kezemben a nasit, akkor simán beül elfogyasztani a markomba.

Lánykám kitalálta, hogy adjuk a dobozt oda, hátha abból vesz. Sejtettem, hogy nem, de megpróbáltuk.
Mi történt?
Mogyi ásóösztöne előtört és elásta magát a doboz aljára. :D
Úgy sikerült kiszedni, hogy egy kis(?) pehellyel együtt érkezett a szőnyegre.
Gondoltuk itt a kánaán, majd jól befalja.
Szomatolgatta is sokáig, mászkált benne, de egy morzsát sem vett magához.
Ilyen ő... :)


2012. május 24., csütörtök

Két lábon

Nem, a lenti képen Mogyoró nem(!) a tevét nézegeti áhitattal. Nem, nem (!) figyelő pózban ácsorog.
Ő fut. Kétlábon. Járva. Remekül szoktunk szórakozni rajta. Naponta többször előadja mikor felpörög kint, de levideóznom még nem sikerült. Fénykép formájában elcsípni is most először. Pedig nem először próbálom! :) Amennyira tudom családi örökség. Anyukájától leshette el a technikát! :)

Kétlábon járás

2012. május 20., vasárnap

Iszik

Egy ideig meg voltunk győződve róla, hogy Mogyoró nem iszik.
Aztán egy reggel elcsíptük Lénivel, amint nyalogatja az önitatót.
Pár nappal később hajnalban etettem a pici fiunk, mikor furcsa zajt hallottam. Jól meg is ijedtem félálomban, de aztán leesett, hogy az itató golyócskája zörög.
Azóta tudom, hogy iszik, csak titokban. :)
Ma reggel aztán megint ivott mikor bent voltam. A fényképezőgép épp mellette volt, így kattintottam egyet (szigorúan egyet, nehogy a kattanásra vagy a muszáj_vakura felkeljenek a gyerekek), így már bizonyítékom is van: Mogyoró iszik! 

2012. május 19., szombat

Dió

Két csemege van, amiért szinte bármikor előjön Mogyoró: a borsópehely és a dió. Itt épp az utóbbit majszolta, amit takarítás után kapott jutalmul.
Dió majszoló

2012. május 11., péntek

Különös reggel

Mogyoró reggelente rendszeresen kijön úgy 8-9 óra magasságában, feltölti az éléskamráját a pihenés idejére, majd visszavackol.
Ilyenkor csak meg szoktuk lesni, sosem vesszük ki, mivel a legkisebb neszre azonnal visszaszalad, egyértelmű, hogy félálomban gyűjtöget. :)

Ma viszont valami nagyon kedves és különös dolog történt.

Mikor meglestük a kicsikkel, nem elbújt a hangunkra, hanem felült a bújófára és kétlábon szimatolgatott felénk. Kinyitottam a tetőt és nem elszaladt, hanem még jobban nyújtózkodott. Betettem a kezem. Szimatolt, szimatolt, majd... elkezdett nyalogatni. Amikor tejfölt adok neki éreztem már a kis nyelvét, de így... Annyira édi volt! 
Gondoltam megjutalmazom egy pici dió darabbal. A tenyerembe tettem és benyújtottam neki. És nem elkapta onnan, hanem beült a kezembe és ott ette meg, majd tömte a pofazacsiba a maradékot. 
És még ezzel sincs vége.
Ezek után nem ment tovább a dolgára, hanem ült a kezembe és nézett fel ránk. Így hát kivettem. Megsimogattuk a szokatlanul nyugis kis Mogyorót, majd visszatettük. És még ekkor sem rohant be a házba, hanem előbb befejezte a gyűjtögetést. 
Nagyon kedves kis hörcsögünk van azt hiszem. :)


2012. május 10., csütörtök

Bújócska

Ugye nem láttok? Nem látjátok, hogy mit csinálok! Ugye?!?!?!
Itt se vagyok!
 Lehet, hogy lebuktunk? Én, és a szotyim... :)
Jajj, észre vettek!

2012. május 8., kedd

Mosakodás

Hú de tiszta lesz valaki... :)
Újabb elcsípett "szeretem-pillanat": Mosakodó törpehörcsög. Hát nem cuki?! :))

2012. május 7., hétfő

Bajusz

Bajuszka

Néha már képes 1-2 másodpercre is megállni. Hihetetlen eredmény! ;) Így készült ez az óriás bajuszos kép is.

2012. május 6., vasárnap

Hopp

Ugrásra kész
Szeretem az ilyen elcsípett pillanatokat. Fél másodperccel később már a földön szaladt. :)

2012. május 5., szombat

Alternatíva

Ha az ajtó csukva van...
Igaz, hogy a másik három nyitva volt, de ő erre akart kijönni. Megoldotta! :)

2012. május 4., péntek

Köles

Mogyoró nagyon szereti a kölest. A magos tálból is ez az első amit kiválogat és a fürtös kölesért is szívesen küzd.
A minap pakoltam nála, mert a frissen hajtatott búzát egyáltalán nem ette, így kivettem és kapott egy kis edényben szénát helyette, ezt néha ropogtatja legalább. De a lényeg, hogy arrébb mertem tenni a kölest. Szerintem megijedt, hogy elveszem, mert őrült lakmározásba kezdett. Csak szedte, majd tömte befelé. Akkor készültek ezek a képek:

ezt a pózt... :))


2012. május 3., csütörtök

A válasz

Annyian kérdezik, hogy MINEK? Minek itthonra kisállat? Minek kellett a hörcsög? Minek két kutya? Különösen három gyerek mellé. Panelba. 
Én már a kérdést sem értem. Nem értem hogy lehet házikedvencek nélkül élni. Sokkal, sokkal szegényebbek lennénk nélkülük. Sok szeretetet adnak és adhatunk, sokmindent tanítanak: gondoskodást, felelősséget, rendszert, szabályokat. 

Anatole France jut eszembe:

"Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik."

Ezek pedig önmagukért beszélnek. 

Ilyenkor "súg valamit a fülembe" :)

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy kisállatot tartani egészséges! :)
Mert bizonyított tény, hogy jelentősen ritkábban alakul ki állatszőr allergia azok körében, akik állatok közt nőnek fel.
Mert ha Mogyi eszik diót/szotyit/salátát/céklát/mazsolát/tejfölt stb. vagy ha a lovaknak viszünk (a nagylány jár lovagolni) almát és répát, ha még a kutyák is szeretik az almát vagy a sajtot, akkor mindjárt lelkesebben eszik a gyerekek, mintha azért "kell" enni, mert egészséges. :))

Elképzelni sem tudom, hogy nincsenek körülöttünk állatok. 
Ha egyszer megnyerném a lottó ötöst, tuti valami kis farmot vennék és egész nap az állatok közt lennék. Mondjuk ehhez legalább néha kellene venni egy lottót... ;)