2012. augusztus 27., hétfő

Életjel

Dió és Mogyi is jól van. Mi több. Remekül. A forróságot sok ásással (mindent kikapartak maguk alól) sok zöldség-gyümölcs evéssel és sok ébrenléttel viselték, de túl vagyunk rajta.

Dió sokat nőtt.
Dugig pofazacsival 
Naná, hisz sokat eszik:
Szőlő falatozás
Mag turkálás
Mogyi pedig hozza jól megszokott és szeretett formáját.
Mi pedig készülünk a jövő heti dupla ovikezdésre, így vészes időhiányban szenvedek. ;) :)

2012. augusztus 16., csütörtök

Képek és színek

Esténkét olyan nehéz képet csinálni a hörikről. Nagy a nyüzsgés, kevés a fény...
Így ma - a gyerekek déli alvása alatt - készült pár kép azonos kiegészítőkkel a két hörcsinkről. Így látszik talán legjobban a méretbeli különbség. Eddig kicsinek láttam Mogyit, mióta megvan Dió azóta viszont hatalmasnak érzem mikor megfogom a mini után. :)
Dió korát csak hozzávetőlegesen tudom egyelőre, de kb. 4 - 4,5 hónap van köztük. Nagyjából duplája Mogyi Diónak. :)














Napi friss :)

Mogyoró, mióta megkapta a nagy fürdőt, rengeteget hempereg a homokban. Nagyon sokszor látjuk boldogan megmártózni. Ezzel szemben Diót még nem láttuk így tenni. Ő ás a homokban ezerrel. És nyalogatja a benne lévő két kavicsot.
Ásó ösztön beindult!
Most mi van?
Nyalogatja a kavicsokat
Viszont ő is imádja a kölest és hajlandó is érte megküzdeni! :)
Mogyi pedig gy gondolta, ő is szolgál valami újdonsággal, és tegnap, életében először almát evett. Jóízűen. Reggelre csak a héja maradt. Hmmm... 

Egyelőre jellemükben teljesen mások. Mikor Mogyi ilyen pici volt, éjjelente hosszú percekig tartottam elé a tenyerem valami nasival, hogy hajlandó legyen akár csak átsétálni rajta és hónapok voltak, mire bele mert ülni a tenyeremben. Hosszú és rögös volt az út mire igazán elnyertem, elnyertük a bizalmát. Ma már nincs ezzel semmi gond. Sőt! Sokszor előjön akkor is ha csak matatunk körülötte. Viszont ő sosem harapott! Csak úgy nem. Az én paradicsomos kezemet kóstolta meg egyszer finom és Kedden délelőtt Szonjának jelezte egy finom harapással, hogy nem alkalmas a zaklatása.

Dió ezzel szemben máris több csipkedéssel bír ezalatt az egy nap alatt, mint Mogyoró a 4 hónap alatt. Nem harap nagyot, és volt, hogy okkal tette - szereltem az itatóját, amiből nem akar jönni a víz :( - de legtöbbször váratlanul, előzmény nélkül. Ül a kezemben és hamm. Ül Léni tenyerében és nyamm. Remélem leszokik róla!
Viszont sokkal bátrabb. A kerékből viszont simán kisétált a kezembe, gond nélkül elvette a borsópehelyt a kezemből és nem megy el akkor sem kétségbe esve, ha épp eszik nappal és a lányok nézik. Szóval összességében jó fej. :)

2012. augusztus 15., szerda

Megérkezett

Miután minden készen állt a kis lakó fogadására, és miután egyértelművé vált, hogy nem lesz egészen meglepetés, mert Lénának látni kell cseresznye szeműt, úgy döntöttem, hogy elmegyünk a kicsiért amint lehet, így én is túl leszek ezen a nemszeretem bizonytalanságon és a nekünk fentartott, de nem választott pici is hamarabb kezdhet gazdit keresni.
Így esett, hogy a keddi rendes lovaglás után nem hazajöttünk, hanem Újpestre vettük az irányt, de előtte - a de hova fogjuk tenni? - kérdésre adott válaszként - átadtuk a ketrecet. Lénám olyan, de olyan, de olyan boldog volt, hogy komolyan hajszál híja volt, hogy el nem sírta magát. Nem akarta elhinni, hogy azt a bizonyos lakást én rendeztem be és hogy rózsaszín..., az már csak hab volt a tortán. Azt hajtogatta, miközben ölelgetett, hogy "Erről álmodtam Mami! Ez gyönyörű!" :) Nehezen vette az akadályt, mely szerint nincs benne senki még, de hamar eljött az indulás és onnantól pörögtek az események.

Az elmúlt napok eseményei, mint pl. az, hogy Léna összekapcsolta a boszorkányokkal a piros szemet, erősen megbillentette a mérleget és már úgy gondoltam, hogy 98%, hogy nem a cseresznyeszemű jön haza velünk. Nem tévedtem. Léna egyetlen határozott kijelentése az volt: "nem tetszik :(( " No de hogy melyik legyen a választott, már nehéz kérdés volt. Ott voltak sokan, édesek, fekete szeműek, hol az egyik tetszett hol a másik. 90%-ban azért a világosakra mutatott, de simán rá lehetett volna dumálni egy kékre is szerintem, talán a hófehér és a fekete volt az egyetlen, akire nemet mondott. :) Végül Szoncsival döntöttünk, ő pedig rábólintott. Szonja megfogta a piciket, és azok sorra bukfenceztek vissza a dobozba. Egy kivétellel. Volt egy végtelen türelmes kék merle picike. Méghozzá egy nagyon szép igazán világos kis merle. Fiú...
Végigbogarásztuk még a lányokat, de egyik sem volt szerelem, ez a pici pedig csak ült ott türelmesen és várta, hogy döntsünk róla. Szonja elkezdte mondani, hogy ő legyen. Engem elvarázsolt a türelme. Mogyi hónapokig csak rohant. Csak felnőtten lett ilyen kis türelmes. Vagy még most sem... Így megkérdeztem Lénát jó lesz e. És jó lett, hurrá! :) Nem volt könnyű döntés. De így nem egészen 24 óra távlatából azt gondolom jó döntés született.

Hazafelé ment a névadási dilemma. Odafelé egy csomó név felmerült. Az Áfonya már egy ideje nem szerepel a listán. Lett helyette az Eper és a Dió mellé Szőlő, Kókusz, Gesztenye, Ribizli és én már nem is tudom mi minden még. Ezek voltak meg még hazafelé is, így ezekre emlékszek. :) Abban maradtuk, hogy az Eper a cseresznyeszeműre illett volna és hogy az lány név, így az kiesett. Szoncsi a Gesztenyét támogatta, én a Kókuszt, de a gazdi döntött: a DIÓ nevet kellett ráírnom a névtáblára miután hazaértünk. Így esett, hogy cseresznyeszemű bézs Eper lányka helyett lett egy kis kék merle Dió fiúnk. Közülük az egyik, de meg nem mondom melyik! (tippem van, de az titkos, mert lutri ;) )
A három merle tesó
Az ötös csapat. Két kék és három merle. Egyikük Dió
Igazából annyira bizonytalan volt, hogy ki is költözik hozzánk, hogy nem is néztem utána - pedig szokásom mindent kitanulmányozni alaposan, amivel közelebbi kapcsolatba kerülök ;) - ennek a színnek, egészen pontosan mintázatnak. Itthon gondolkodtam el róla, hogy vajon mi a csuda különbség lehet a kék pearl és a kék merle közt. Utánanéztem. Ezt találtam a Chevalier tenyészet oldalán: 
"A Pearl és Merle mutációk, nagyon hasonlóak. A különbséget néha nagyon nehéz észrevenni. Néhány Pearl színe nagyon hasonlít a Merle mintára. A probléma az, hogy mind a Pearl és Merle mutáció vonalanként más-más, és nem rögzítettek a tulajdonságok, amelyek mindig jelen vannak. A fő különbség az, hogy a Pearlnek általában a hátsó lábai és az arca is "fehér", míg a Merle-nél nem mindig. A Merle-n szinte mindig egy fehér sáv fut, és egy kis fehér pötty van a fején. A Pearl legtöbbször fehér fejű, a szemek alatt is, míg a Merle-nek gyakran az egész feje "színes". A színe a hátán és a fülein kissé sötétebb, a Merle-nek mint a Pearl-nek. A Pearl-Mandarinnak a feje narancssárgás, és a hátcsík is narancssárga, míg a Mandarin és Merle kombinációjánál a fej is "színes", mint egy normális Mandarinnál."
Ezek szerint nem velem van a baj, hogy nem tudtam magam sem, hogy mi a különbség. :)

Milyen Dió?
Édes! Nagyon! És szemlátomást nem nagyon viselte meg a költözés. Fél - egy óra pihenő után már felfedező útra indult, megnézett mindent, evett, ivott, homokozott, kerekezett. Mintha mindig is itt lakott volna.
Figyi! Kijövök. Jó?!
Dió vagyok. Látod? Ott a nevem a kapun! :)
Sok a finomság
Megtaláltam a vizet is
Edzés közben
Nem akartuk, de annyira éber volt este, hogy megpróbáltam kivenni. Megfogni nem volt olyan egyszerű, de mikor már kint volt, tüneményes volt. Pont olyan nyugis, bújós kicsi, mint Livinél. Ma is nagyon sokat volt ébren, jött ment, evett, futott és nem zavartatta magát. Mogyinál is erre számítottam, hogy a kölyök állatkák még többet vannak ébren, de akkor tévedtem. Délben ki is vettük kicsit, addig csak néztük és most is hozta a formáját. Tündérbogár.
Rajongók
Nyalogatta Léna kezét
Szonja tenyerében
Ismét a gazdinál, nyugisan ücsörögve
Úgy fest, bejött neki a lakás is. Mindent elér, mindent megtalált, mindenhová feljut. Egyedül a magos tállal lesz gond. Amennyire bejött Mogyorónak ez a tojástartós megoldás, annyira ne mvaló Diónak. Ő kikotor három laza mozdulattal mindent, majd válogat. Mogyi sosem csinált ilyet. Azt hiszem keresnem kell egy tálkát neki, amibe bele tud ülni.
kupi bajnok
A legnagyobb öröm azonban mégis csak az, hogy Lénát hihetetlenül boldoggá és büszkévé tette. Már most imádja Diót, lesi mihelyt meghallja - ma majdnem a déli alvás is elmaradt miatt... - és mindenkinek elújságolja, hogy mit kapott a - majd holnap után esedékes - harmadik születésnapjára. 

2012. augusztus 14., kedd

Az új otthon

Huhh
Nagy fába vágtam a fejszém. A német hörcsög fórum terrárium ötletei nagyon komoly terveket szültek a fejemben. 
Azt gondoltam, hogy most a Ferplast Mini Duna ketrecének azt a verzióját veszem meg, amiben nincs semmi felszerelés, és majd én felszerelem. Aztán kiderült, hogy szerencsémre akciós egy helyen megint a beépített, ami így az üres ketrec plusz itató áránál alig 1-200 Ft-tal került többe, ráadásul volt róóózsaszín ;) így gondolva arra, hogy esetleg nem válik be a ketrec-hackelésem, mégis ezt vettük meg. Így szükség esetén van gyári emelet és miegyéb is.

A hackelés pedig, mint oly sokszor, most is az IKEA-ban kezdődött. Knuff iratpapucsra volt szükségem. Egyre, de csak kettesével árulják, ami végül jól jött, az éjjeliszekrényemen végre rend van. :) ;))
Aztán kellett hörcsögönként egy parafaalátét. Hármasával van persze, de nem olyan nagy összeg még így sem.
A nyaraláson kerestünk a nyaralónál néhány nagyjából egyforma ágat és hazahoztuk. Ezek után indulhatott a munka.

Igen. Szétszedtem az iratpapucsot. Ez lett az emelet. Mogyinál is és az új lakban is. 
A parafa alátétre pedig körben felragasztottam ragasztópisztollyal a feldarabolt ágacskákat. Ezt irigyelte meg Szonja Mogyinak, ezért ez duplán készült el. :) 
Sokáig fakockák segítségével próbálgattam, hogyan is kellene elrendezni ezeket. Mivel Mogyi méregdrága kereke tökéletesen működik, minden reményem felülmúlta (hangtalan és nem rágja szét és már rég nem is pisil bele ;) ) így kölcsönvettem, míg nem kaptam a picinek is ugyanilyet. Pár órát szórakoztam az oda-vissza pakolással! Ez tűnt a legjobbnak:
A funkció megvan, jöhet a dekorálás. A keskeny emeletre kerítés és látra kell, a nagy felső szintre pedig valami olyan, amiről sejtésem sincs, hogyan fog működni. Kavics és moha. Persze német ötlet, a fenti fórumon láttam és mivel volt itthon moha (hüllő részlegen 3-400Ft-ét lehet kapni egy zacskóval) kavics pedig úton útfélen terem, gondoltam nincs veszteni valóm. Szerintem álomszép és különleges, még ha az enyém nem is olyan tökéletes, mint az erdeti. ;) :)
Kavicsok, mohák
Ezután jött a pepecs meló.Bár az iratpapucs lyukjából kiváló köles tartó lett, de kellett kerítés, a zab tartója és a lépcsők. Mindezt titokban...

Itt még nem tűnt fel, hogy túl sok a kerítés és egyes részek nem megközelíthetőek. Később korrigáltam! :D
Végül az egyszerű fa burkolatot bekentem vékonyan faragasztóval és jól megszórtam csutkaalommal. A ragasztó azért kellett, hogy valami akkor is maradjon, mikor a többi részt már szétszórják és hogy ne mozduljon el olyan könnyen az egész. Meglepően megkötött. 
bal oldal

emelet

Már itt is van létra, ami a köleshez vezet

felülnézet



És hogy hol a ház?
Nem, a kókusz odú (hüllő részlegen találtam hármasával alig 450Ft-ért, így a sétákhoz is maradt egy búvóhely) neki is csak a villám menedék funkcióért van, a házát én építettem. Ha nem válik be, kaphat majd egyet, de szerintem jó lesz. Alul három egész pálca, felette négy harmadolt az ajtónál, felül kettő egész. A tető elmozdulása ellen pedig 2-2 féltipli van ragasztva a felső szint aljára, amik az ajtónál tartják a tetőt. Kicsit bonyolult így leírva, de elfelejtettem lefényképezni ezt a részt, majd pótolom. A ház ilyen: 
mellette a pici tál elméletben wc-ként fog üzemelni. Meglátjuk...
ott van bent alul a ház

A képek minőségéért elnézést, de titokban készült a ház, így többnyire éjjel dolgoztam, és csak akkor tudtam fotózni is, de a lényeg azért látszik azt hiszem. :) Remélem beválik!
Összeségében egy szebb ház és két szép tál árából meglett az egész. Különlegesnek különleges, szerintem eléggé természet közeli is, a praktikusság pedig majd kiderül ha megérkezik Dió vagy Eper vagy Áfonya vagy ki ti tudja mi lesz a neve a jövevénynek és hogy fog kinézni. De otthona már van! :D :))

2012. augusztus 13., hétfő

Új felállás

Mogyoró lakása nem vált be. Vagyis de! Az, ami miatt csináltam, teljesen oké, csakhogy az új jövevény lakásába nagyobb fürdőzőt készítettem (hamarosan mutatom azt is! ), és rájöttem, hogy Mogyié túl kicsi. Azért kapott akkorát, mert egyrészt erős kételyeim voltak, hogy egy hörcsög tényleg hemperegni fog a homokban, másrészt  akkor még kényelmesen elfért benne. 
Az első ok elég hamar romokba dőlt. Nem csak sokat hempereg, de imád ücsörögni is benne, reggelre tele van magok maradékával, mert ott is eszik. Szereti. De kinőtte. Még elfér benne, de a szita mellett már valami mini seprű is kellene, mert a fele homokot kiszórja.

Így persze a kis segítségem, Mogyi gazdija, aki már nem alszik délben annyit, mint a húga, könyörgőre fogta, hogy készüljön Mogyorónak is új "fürdőkád". Nem tudtam jó indokot arra, hogy miért is ne. Így készült. 
Igen ám, de nem fért be... Végül kirámoltam mindent, beleérte ŐMogyiságát is és addig küzdöttem, míg sikerült. Kívül, könnyen elérhető helyen van a ház, megvan az új kedvenc a kókuszhéj is, és bent van a homok is.
A kókusz odú ugyan a a felső szint alá került, de bármennyire is szereti ezt Mogyó, napközben mindig átcuccol a rendes házába és ott alussza ki magát. Ráadásul a hullámos felsőrész miatt itt könnyen látható a kókuszban is és ha kell könnyen ki is vadászható. Remek!
Kis teknősünk :))
Láttuk többször hemperegni a homokban és reggelre szotyi és köles héjjal volt tele, így azt hiszem ez így már oké lesz. :) 
Arra figyeltem nagyon, hogy a homok kikerülésével is el tudjon jutni mindenhová. Na jó, kivéve a kereket. :)

Naaagy homok-kád

Legújabb felállás


2012. augusztus 12., vasárnap

Szotyi

Két napraforgófejet hoztunk haza. De a sötét magvas kicsi fejhez hozzá se nyúl Mogyi. Bezzeg a fehér... Nem lehet bent hagyni, csak időszakosan kapja meg. Reggel. Különben már nem lenne belőle. :)


2012. augusztus 11., szombat

Hörcsög ovi

Jajj, ezt muszáj megmutatnom! Aki nem akar kicsi hörit, az ugorjon, mert még a végén beléjük szeret. ;) Én most sokat akarok. :D  De én legalább tudom, hogy a kis cuki szőrgombócok közül egy, hamarosan hozzánk költözik. :)
Viszont tartok tőle, hogy ha a lányok meglátják ezt a sok kis bűbájos szépséget, akkor nem fognak tudni választani még annyira sem, mint most. Mindet akarni fogják és tök mindegy lesz, hogy kit hozunk haza. :)
Már csak pár nap és kiderül! :)


További képek itt. :)